Szakmai anyagok

Házirendek

5.számú szakmai egység, Pécsi Gyermekotthon, Pécs, Megye u.24.

Utógondozó otthon, Pécs, Megye u.24.

Szentlőrinc, Munkácsy M.u.48.

Pécsvarad, November 29.u.17.

Komló, Kodály Z.u.16.

Komló, Damjanich u.23.

Hird, Szathmáry Gy.u.15.

Komló, Majális tér 3.

Komló, Munkácsy u. 88.

Komló, Munkácsy u.106.

Mohács, Perényi u.13.

Pécs, Pákolitz u.14.

Pécs, Bocskai. u.7.

Pécsvárad, Kossuth u.6.

Speciális Gyermekotthon, Szigetvár Szent István ltp.7/2.

 

Szakmai Anyagok

Szervezeti és működési szabályzat 2017

TEGYESZ Szakmai Program 2017

Szakmai Program 2017

Területi és Gyermekvédelmi Szakszolgálat Szakmai Program 2017

Szakmai Program 2016

 

 

 

 

SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE

Preambulum

Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2016. április 15-én.

A szociális munka olyan gyakorlat alapú szakma és tudományág, amely

elősegíti a társadalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást,

valamint az emberek hatalommal való felruházását és felszabadítását. A

társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a

különbözőségek tiszteletének elvei központi helyet foglalnak el a szociális

munkában. A humán és társadalomtudományok elméleteivel, valamint a

helyi tudásokkal felvértezve a szociális munka embereket és rendszereket

aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és előmozdítsa a jóllétet.1.

A szociális munka a humanitárius és demokratikus eszmékből nőtt ki, az

emberi méltóság tiszteletben tartásán alapszik.

A problémamegoldás során a tanult elméletek felhasználásával a szociális

munkás azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek kölcsönhatásba

kerülnek környezetükkel. Az emberi jogok és a társadalmi igazságosság

alapvető fontosságúak a szociális munkában.

A szociális munkások felelőssége, hogy megfeleljenek az Etikai Kódex

elvárásainak, működjenek együtt a szociális szolgáltatások megvalósítóival, a

munkáltatókkal, döntéshozókkal és más szakterületeken dolgozó

szakemberekkel.

Előszó

1. A Szociális Szakmai Szövetség Etikai Kollégiuma által készített Szociális

Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a szociális munka

gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza.

2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai

Szociális Kartára, az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az

Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások

Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik.

3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek és

emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését

szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való

eligazodást és azok feloldását.

4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás

felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás

felelőssége, hogy saját kompetenciájának határait figyelembe véve végezze

a tevékenységét, nyújtson szakmai szolgáltatásokat.

5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények

alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre

és értékekre épül.

6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az egyéb

szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való együttműködésre

terjed ki.

7. A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok,

közösségek (továbbiakban: kliens), valamint a szervezetek, intézmények

érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti érvényesítésében.

Alapelvek

8. A szociális munkással szemben alapvető elvárás, hogy tevékenységét

etikai tudatossággal végezze.

9. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét,

jogait, védelmezi testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi-, jól-létét.

10. A szociális munkás tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól,

tevékenységtől, illetve kifejezés használatától, amely sértheti a kliens

méltóságát, vagy negatív diszkriminációt eredményez életkor, nem, nemi

azonosság, szexuális irányultság, etnikai hovatartozás, kultúra,

nemzetiség, vallás, fogyatékosság, gazdasági-szociális helyzet, vagy egyéb

ok alapján.

11. A szociális munkás elismeri és tiszteletben tartja a társadalom

sokszínűségét, figyelembe veszi az egyéni, családi, csoportos és közösségi

különbségeket, de diszkrimináció nélkül végzi munkáját.

12. A szociális munkás diszkrimináció és előítéletesség nélkül – szakmai

tisztességgel – végzi munkáját.

13. A szociális munkás felelőssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó

szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók,

valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a

szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes

intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.

14. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásaival segíti elő

a társadalmi változásokat.

15. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles

biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését. Bizonyos

helyzetekben – bűncselekmények és jogsértések esetén, különös

tekintettel a bántalmazás különböző formáira – társadalmi felelőssége

vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt az elvárást, amit mindenkor

a kliens tudomására kell hozni.

A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített és az

azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra,

esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.

16. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.

17. A szociális munkás tevékenységeiben a segítségnyújtás elsődleges

fontosságú, az együttműködésre kötelezett kliensekkel való

kapcsolattartásban is.

I. A kliens és a szociális munkás kapcsolata

18. A szociális munkás tevékenységét kliense bevonásával, folyamatos

részvételével kell végeznie oly módon, hogy segítse őt az életét érintő

helyzetek felismerésére, ezekben döntések meghozatalára, és a szükséges

intézkedések megtételére.

19. A szociális munkás elsődlegesen a kliense érdekeit képviseli, de emellett

tiszteletben tartja mások érdekeit is.

20. A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális kapcsolat

keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a kliens

autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során

törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására.

21. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások

minden érintett számára hozzáférhetőek legyenek.

22. A szociális munkás a kliense számára adjon meg minden szükséges

információt, hogy a kliens a saját életével kapcsolatban megalapozott

döntéseket tudjon hozni. Segítenie kell továbbá klienseit abban, hogy

megismerjék, megértsék és gyakorolhassák jogaikat, szükség esetén

panaszt tudjanak tenni, jogorvoslatot kérhessenek.

23. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens

közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló)

kapcsolat és a közösségi portálokon szerveződő, magánjellegű virtuális

érintkezés.

24. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást,

amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális

munkás – szakmai megfontolás alapján és/vagy összeférhetetlenség

esetén – megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a

kliens további szakmai segítéséről.

25. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és

elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos

munkavégzését gátolja, különös tekintettel a bántalmazás különböző

formáival kapcsolatos bűncselekmények és jogsértések esetére.

26. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem

részesülhet.

27. Az intézmény számára érkező támogatásokból a szociális munkás

részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső

szabályzatában egyértelműen határoz, és annak szabályait nyilvánossá

teszi.

28. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja kliensét az általa igénybe vett

szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás kliensétől

egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

29. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő

folyamatot pártpolitikai célokra, vagy vallási meggyőződés

befolyásolására.

30. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen

elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell.

31. A kliens – a szolgáltatásra és a szociális munkásra vonatkozó – panaszát

az érintett felek bevonásával minden esetben meg kell vizsgálni.

32. A szociális munkás kliensét nem avathatja be a munkahelyi vitákba.

33. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás

igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy

kiszolgáltatott helyzetével összefüggő visszaélés, kötelessége az érintett

szervezetnél, vagy annak fenntartójánál vizsgálatot kezdeményezni.

II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata

34. Az önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk

nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé,

illetve az intézmény vezetőjéé a felelősség.

35. A szociális munkás kötelessége, hogy a vele együtt tevékenykedő

önkéntesek, laikusok, gyakornokok figyelmét felhívja az Etikai Kódex

megismerésének és alkalmazásának fontosságára.

36. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő

tevékenység teljes folyamatának szakmai tartalmáért, minőségéért.

37. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben

tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel.

38. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen

tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként

együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében

szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi

együttműködéseket hozzanak létre.

39. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon

kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.

III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata

40. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az

együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A szociális

munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van

képzettségükre és kötelezettségeikre.

41. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a

szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai

problémákat.

42. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait, szakmai

információit és etikai dilemmáit megosztja és megvitatja munkatársaival,

különös tekintettel a pályakezdők és a gyakornokok szakmai fejlődésének

biztosítása érdekében.

43. A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködése során

tiszteletben tartja azok kompetenciáit, – különös tekintettel a

bántalmazás különböző formáival kapcsolatos bűncselekmények és

jogsértések esetén – ez azonban saját felelősségét az eset további

vitelében nem csökkentheti.

44. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársainak és más

szakembereknek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét.

Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot.

45. Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem

befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és

meggyőződése szerint végezze.

46. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal

szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt

összeütközésekben.

47. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak

érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.

48. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége,

hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön kapcsolatba

kliensével.

IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való

viszonya

49. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei

érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást

akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulni.

A kliens és a szociális munkás érdeke, hogy szorgalmazza az Etikai

Kódex bekerülését az intézmény szervezeti és működési szabályzatába.

50. A szociális munkás kötelessége, hogy törekedjen a szociális ellátások

feltételeinek javítására, amelyek hozzájárulnak a társadalmi kirekesztés,

megbélyegzés vagy megalázás csökkentéséhez, és ez által elősegítik a

munkahelyi- és a befogadó társadalom erősödését. A kirekesztés,

diszkrimináció és előítéletesség nélküli, szakmai tisztességgel végzett, a

kliens érdekeit szem előtt tartó munka érvényesítésében kiemelt szerep

jut a munkahelyi vezetőnek

51. A szociális munkás kötelessége, hogy felhívja a munkáltatók,

döntéshozók, politikusok és a közvélemény figyelmét azokra a

helyzetekre, ahol az erőforrások nem elegendőek, vagy ha a források

elosztásának gyakorlata politikai célokat szolgáló, a gyakorlat elnyomó,

igazságtalan, káros vagy illegális.

52. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai

gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások

hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében – az őt alkalmazó

intézmény támogatásával – részt vesz esetmegbeszélő csoportokon,

szakmai továbbképzéseken, a munkájához és egyéniségéhez legjobban

illő szupervízión.

53. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az

intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan

bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár

személyek részéről, akkor lehetősége van védelemért munkáltatójához,

illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.

54. A szociális munkás amennyiben közszereplést vállal, minden esetben

közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely,

szakma, párt, egyház, szervezet, stb.) nyilatkozik vagy cselekszik.

55. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A

szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és

törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha

nem szociális intézményben végzi munkáját.

A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a

munkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is.

56. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a

társadalmi felelősségvállalás és részvétel, valamint a szolidaritás

fontosságát.

57. A szociális munkásnak kötelessége, hogy a rendelkezésére álló

erőforrásokat tisztességesen, az igényeknek megfelelően használja fel.

Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez

1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik

megismerjék a Szociális Munka Etikai Kódexét, és tisztában legyenek

azzal, hogy a szervezet tagságához tartoznak, hogy a Kódexben

megfogalmazott etikai elvárások számukra kötelező érvényűek, szakmai

kötelezettségnek tekintendőek.

2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési

feltételeit:

· a kiépült intézményhálózatot a szükséges tárgyi feltételekkel együtt,

· a szakemberek felkészültségét,

· a szakmai szabályok ismeretét,

· a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit,

· a szociális munka társadalmi presztízsét,

· az érdekvédelmet.

3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást

igénybevevők és az együttműködő intézmények és szervezetek számára

hozzáférhetővé kell tenni.

4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai – feldolgozásuk után – nyilvánosságra

kerülnek.

5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente, de – indokolt esetben –

rövidebb periódusban is felülvizsgálja az Etikai Kódexet. A benyújtott

változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság előtt szükséges

megvitatni.

Értelmező rendelkezések

Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet – a

szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül –

személyes szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők

problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások

komplex mozgósítására, ezzel élet- és működőképességük javítására,

illetve helyreállítására irányul.

Szociális munka célja

A szociális munka-szakma meghatározó céljai közé tartozik a társadalmi

változás elősegítése, a társadalmi fejlődés, a társadalmi összetartozás,

valamint az emberek hatalommal való felruházása és felszabadítása.

A szociális munka egyszerre gyakorlati szakma és tudományág, amely

elismeri, hogy egymáshoz szorosan kapcsolódó történelmi, társadalmi-
gazdasági, kulturális, térbeli, politikai és személyes tényezők kedvezően

és/vagy kedvezőtlenül befolyásolják az emberiség jóllétét és fejlődését.

Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, illetve alapképzésben

vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki

szociális munkát végez.

Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás

együttműködését igényli, vagy arra szorul.