Pünkösdi Királyválasztás a Pécsi Gyermekotthonban

Pünkösd holdudvarában, szárbaszökkenő június 8-án gyermekkirályt választottak a Pécsi Gyermekotthonban. A füvek ilyenkor az egekig nőnek és versenyeznek egymással, hogy ki jut magasabbra. A fiúk megmérettetésének ez a legjobb időszaka. A küzdőszelem meg is volt bennük, hiszen 7 bátor jelentkező próbálta ki erejét, ügyességét, eszességét. A barátságos "harc" a pünkösdi királyságért folyt, illetve a második és harmadik helyezettek hadnagyok lettek. A nagyfiúk mellett két kis óvodáskorú is jelentkezett az apródi címért. Első versenyszám a karikásostor csattintás volt, utána a lányok felkapott szoknyájába kellett diót dobni. Közben eleredt az eső, de ez nem törte le a lelkesedést, az egyik lakóegység tágas társalgójában folytatódott a vetélkedés. Itt először a lányok által feldobott karikát kellet eltalálni egy bottal, majd magyar birkózás következett, amely azt jelenti, hogy az a győztes, aki a másikat kitolja a körből úgy, hogy a két kezét nem engedi el. Ezután karbirkózás, vagyis szkander tette próbára a fiatalokat. Végül tréfás, szellemes, hódító szerelmi vallomást kellett verselni egy kiválasztott hölgynek, amit a lányok, asszonyok zsűrije értékelt. A győztest egy kis szertartás keretében a pünkösdi királylány koronázta meg. Az újdonsült király mindjárt lovaggá ütötte hadnagyait, és az apródkát.

Képek az eseményről

Farsangi szalonnafa-járás a Pécsi Gyermekotthonban

A népi kalendárium szerint havat fúvó február az enyhület, a hóolvadás ideje. A megújuló téli Nap ereje ekkor érződik először. Ilyenkor van a farsang időszaka, egyben a természet megújulásának kezdete is. Az esemény tiszteletére a Pécsi Gyermekotthon lakói február 20-án felelevenítették a Szalonnafa-állítás népszokását.

A Szalonnafa-állítás/járás rítus egy ormánsági hagyományon alapul, melynek középpontjában egy szalonnafa áll. A legények régen egy ágas-bogas fával járták végig a parasztházakat, bementek regölni, bőséget varázsolni, a farsang alkalmából köszöntötték a gazdát, aki egy szelet szalonnát akasztott a fára:

„Hipp, hopp fársáng, itt ölték az ártányt, nem adják a máját, csak a szalonnáját.” A gyermekotthon lakói régi parasztruhákba öltözve, szalagokkal feldíszített szalonnafával járták végig a csoportokat, bőséget regöltek, kerepeltek, népdalokat énekeltek, miközben toborozták a gyermekeket és a felnőtteket a farsangi bálba. A bálban egy cigány-népzenei produkciót adtak elő a neveltek, ceglédi kannával, tánccal, majd az önkéntes fiatalokból álló Szent Egyed Társaság népi, közösségi játékokat játszott a résztvevőkkel. A "Kacsa-tánccal" kezdődött el a táncolás és a diszkó.

A bált Cibere és Koncvajda rituális küzdelmével zárták, melyet beöltözött felnőttek adtak elő. Koncvajda a farsangkirály: kövér, gazdag, Cibere sovány, szegény, ő a böjti időszak megtestesítője. Ketten tréfásan kötekednek, vetélkednek, kiabálnak egymással, majd egymást csúfolva, bottal párbajoznak. A küzdelem Cibere győzelmével végződik. Mikor a farsangkirály elterült földön, jelképesen lezárta a bált, ezzel elkezdődhet a böjti időszak, a kikelet csendes várása.

Képek az eseményről

1 2 3 75