Farsangi szalonnafa-járás a Pécsi Gyermekotthonban

A népi kalendárium szerint havat fúvó február az enyhület, a hóolvadás ideje. A megújuló téli Nap ereje ekkor érződik először. Ilyenkor van a farsang időszaka, egyben a természet megújulásának kezdete is. Az esemény tiszteletére a Pécsi Gyermekotthon lakói február 20-án felelevenítették a Szalonnafa-állítás népszokását.

A Szalonnafa-állítás/járás rítus egy ormánsági hagyományon alapul, melynek középpontjában egy szalonnafa áll. A legények régen egy ágas-bogas fával járták végig a parasztházakat, bementek regölni, bőséget varázsolni, a farsang alkalmából köszöntötték a gazdát, aki egy szelet szalonnát akasztott a fára:

„Hipp, hopp fársáng, itt ölték az ártányt, nem adják a máját, csak a szalonnáját.” A gyermekotthon lakói régi parasztruhákba öltözve, szalagokkal feldíszített szalonnafával járták végig a csoportokat, bőséget regöltek, kerepeltek, népdalokat énekeltek, miközben toborozták a gyermekeket és a felnőtteket a farsangi bálba. A bálban egy cigány-népzenei produkciót adtak elő a neveltek, ceglédi kannával, tánccal, majd az önkéntes fiatalokból álló Szent Egyed Társaság népi, közösségi játékokat játszott a résztvevőkkel. A "Kacsa-tánccal" kezdődött el a táncolás és a diszkó.

A bált Cibere és Koncvajda rituális küzdelmével zárták, melyet beöltözött felnőttek adtak elő. Koncvajda a farsangkirály: kövér, gazdag, Cibere sovány, szegény, ő a böjti időszak megtestesítője. Ketten tréfásan kötekednek, vetélkednek, kiabálnak egymással, majd egymást csúfolva, bottal párbajoznak. A küzdelem Cibere győzelmével végződik. Mikor a farsangkirály elterült földön, jelképesen lezárta a bált, ezzel elkezdődhet a böjti időszak, a kikelet csendes várása.

Képek az eseményről

Itt a farsang, áll a bál…

A Baranya MGYK 3. számú szakmai egység lakásotthonainak közös, immár hagyománnyá vált farsangi mulatsága 2020. február 19-én került megrendezésre a komlói területi irodában. Izgalmas előkészületek után gyermekek és felnőttek vidám jelmezekbe öltöztek.

Platthy István művészetterápiás tevékenységért felelős vezető segítségével a "szalonnafa állítás" népszokást elevenítették fel a gyermekek, mely rítus a bőséget és a termékenységet szimbolizálja. A neveltek énekekkel, kereplők hangos csörgésével, ostor pattogtatásával ébresztették fel a tavaszt.

A télbúcsúztató ünnepségen találkozhattunk táncoló Minnie egerekkel, védelmező szuperhősökkel, vámpírokkal, a szavannáról idetévedt zebrával, bevetésre készülő katonákkal, picurka csontvázzal is. A jelmezes felvonulás és produkciók után közös falatozás és vidám táncos mulatság vette kezdetét.

A hagyományok őrzése, így a farsang ünneplése is kiválóan alkalmas arra, hogy szakmai egységünk neveltjei jobban megismerjék egymást, minőségi időt tudjanak együtt tölteni, ezáltal is erősítve a közösség összetartó erejét.

Képek az eseményről

Szűz Mária szobor került a Pécsi Gyermekotthon kápolnájába

2019. december 17-én rendhagyó ajándékot kapott a Baranya MGYK Pécsi Gyermekotthona a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettől. Kosztics László faszobrász művész "Madonna a Kiseddel" című alkotása került átadásra a Gyermekotthon kápolnája számára. Az ünnepség elején az Egyesület vezetője,  Kosztics István a kápolnában jelenlévő gyermeknek és felnőtteknek elmesélte az alkotó életútját,  aki 1958-ban született és pásztor-favágó nagyapja hatására kezdett el faragni. Autodidakta módon tanult meg szobrászkodni. Eddig közel száz egyéni és csoportos kiállítása volt Magyarországon, elsősorban a Rácz Aladár Közösségi Házban és a Magyar Kultúra Házában, néhány alkalommal külföldön (Ausztria, Franciaország, Németország) is. Szobrai megtalálhatók többek között a Néprajzi Múzeum egyházi és cigány gyűjteményeiben, az Erdős Kamill Cigány Múzeumban, Pécsett, a nagykanizsai – oktatást szolgáló – cigány néprajzi gyűjteményben, a fővárosi és kisebbségi önkormányzatok tulajdonában. Mérföldkő volt életművében, hogy a „Kenyérosztó Krisztus” szobra fogadta a látogatókat 1994-en Olaszországban, „Collegnoban”, a Kossuth évforduló alkalmával a Magyar Kulturális Napok keretében rendezett „Arcaico e Moderno” kiállításon. Példája a gyermekvédelemben élő gyerekek számára is üzenet: a nehéz élethelyzetben élő tehetséges cigányember nagy önszorgalommal, kimagasló szellemi értékeket tud a társadalom számára létrehozni. Alkotásai egy részét az EMMI támogatásából vásárolta meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, azzal a céllal, hogy oktatási-nevelési intézményeknek tudjanak belőle ajándékozni. A Gyermekotthon mellett a Gandhi Gimnáziumban került elhelyezésre szobra Pécsett. Az ajándékot az intézmény nevében Sinkó Szilárd intézményvezető-helyettes úr köszönte meg, majd a Szűz Mária szobrot Csóka János pálos szerzetes, tartományi rendfőnök áldotta meg, hogy az otthon lakóinak hitélete a kápolnában ezzel is gazdagodjon.

Képek az eseményről

1 2 3 74