Farsangi szalonnafa-járás a Pécsi Gyermekotthonban

A népi kalendárium szerint havat fúvó február az enyhület, a hóolvadás ideje. A megújuló téli Nap ereje ekkor érződik először. Ilyenkor van a farsang időszaka, egyben a természet megújulásának kezdete is. Az esemény tiszteletére a Pécsi Gyermekotthon lakói február 20-án felelevenítették a Szalonnafa-állítás népszokását.

A Szalonnafa-állítás/járás rítus egy ormánsági hagyományon alapul, melynek középpontjában egy szalonnafa áll. A legények régen egy ágas-bogas fával járták végig a parasztházakat, bementek regölni, bőséget varázsolni, a farsang alkalmából köszöntötték a gazdát, aki egy szelet szalonnát akasztott a fára:

„Hipp, hopp fársáng, itt ölték az ártányt, nem adják a máját, csak a szalonnáját.” A gyermekotthon lakói régi parasztruhákba öltözve, szalagokkal feldíszített szalonnafával járták végig a csoportokat, bőséget regöltek, kerepeltek, népdalokat énekeltek, miközben toborozták a gyermekeket és a felnőtteket a farsangi bálba. A bálban egy cigány-népzenei produkciót adtak elő a neveltek, ceglédi kannával, tánccal, majd az önkéntes fiatalokból álló Szent Egyed Társaság népi, közösségi játékokat játszott a résztvevőkkel. A "Kacsa-tánccal" kezdődött el a táncolás és a diszkó.

A bált Cibere és Koncvajda rituális küzdelmével zárták, melyet beöltözött felnőttek adtak elő. Koncvajda a farsangkirály: kövér, gazdag, Cibere sovány, szegény, ő a böjti időszak megtestesítője. Ketten tréfásan kötekednek, vetélkednek, kiabálnak egymással, majd egymást csúfolva, bottal párbajoznak. A küzdelem Cibere győzelmével végződik. Mikor a farsangkirály elterült földön, jelképesen lezárta a bált, ezzel elkezdődhet a böjti időszak, a kikelet csendes várása.

Képek az eseményről

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük